Ép testben ép lélek
Szellem – lélek – test
A sport már kicsi gyerekkoromban meghatározó szerepet játszott az életemben: négyévesen a BVSC-ben kezdtem úszni, majd a Sportuszodában, az Újpest színeiben folytattam, azután szintén lila-fehér színekben teniszezni, majd röplabdázni kezdtem -- végül emellett a sportág mellett kötöttem ki.
A Közgazdasági Egyetem csapatában játszottam, amikor 17 éves koromban meghívást kaptam az ifjúsági válogatottba, három év múlva pedig a felnőtt válogatottba.
Abban a szerencsében volt részem, hogy olyankor játszottam a nemzeti színekben, amikor a magyar női röplabdázás története legnagyobb sikereit érte el: a világbajnoki 6. helyezést Európa-bajnoki ezüstérem követte, amellyel kivívtuk az olimpiai részvételi jogot, és az olimpiai játékokon a 4. helyet szereztük meg. Néhány kivételtől eltekintve ezeken a versenyeken a kezdő csapatban játszottam.
A válogatottsággal párhuzamosan a Közgazdaság-tudományi Egyetem Belkereskedelmi Kar Marketing Szakon piackutatóként végeztem, ám néhány évi próbálkozás után kiderült, hogy a sportújságírás áll hozzám a legközelebb, miután a sport volt az a közeg, amelyben igazán otthon éreztem magam. A sportújságírói pályafutásom 1981-ben, a Képes Sportban kezdődött. Később dolgoztam az Ifjúsági Magazinnak, Magyar ifjúságnak, a Nemzetközi Sport magazinnak, a Sportissimo-nak, a Sportfogadásnak.
A versenyszerű sportolás befejezése után elkezdtem érdeklődni az egészséges életmód iránt. Észrevettem, hogy a különböző irányzatok abban tévednek, hogy kiragadnak egy-egy területet, és azt helyezik a középpontba, pedig minden mindennel összefügg, így tévedés azt gondolni, hogy például a lelki problémák megoldása automatikusan kioldja a fizikai betegségeket, és a testünkkel egyébként nem is kell foglalkoznunk. Mások pedig azt gondolják, hogyha sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, megtettek mindent az egészségükért. Természetesen ez is fontos, de önmagában nem elég!
Amikor befejeztem az élsportolói pályafutásomat, az a gondolat kezdett foglalkoztatni, hogyan is őrizhetném meg az egészséges külsőmet, amit a napi edzések addig természetes módon alakítottak ki. Elszomorító, sőt, sokszor ijesztő látni, hogyan formátlanodnak el fénykorukban irigylésre méltóan tökéletes testű férfiak és nők, miután felhagytak az élsporttal, vagy egyszerűen elkezdtek idősödni. Valahogy mi, emberek, azt gondoljuk, hogy az idő múlásával törvényszerű, hogy megbetegszünk, és elveszítjük vonzó külsőnket, vagyis természetes, hogy az éveink gyarapodásával átadjuk magunkat az enyészetnek...
Ezért elhatároztam, hogy megkeresem az egészség titkát, és megteszek mindent, annak érdekében, hogy jól érezzem magamat a bőrömben szellemileg-lelkileg-testileg. Nos, annak idején belekezdtem hát hosszú kutató munkámba, ami - az újabbnál újabb felfedezéseknek köszönhetően - a mai napig tart, de ezek már csak a puzzle darabjai, vagyis részletkérdések, mert az alap, a nagy egész, a teljes kép, adott: igenis megőrizhetjük az egészségünket, nem kell életünk végére emberi roncsként, méltatlanul, különböző betegségekkel küzdve végeznünk! Arra jutottam, hogy
A BETEGSÉGEK MEGJELENÉSE AZ ÉLETÜNKBEN NEM TÖRVÉNYSZERŰ,
ugyanis a betegségek legnagyobb része lelki eredetű, így a testi egészséggel párhuzamosan egy másik terület is foglalkoztatott: hogyan működik az emberi elme? Rengeteg jelentkező akadt, akik segítettek abban, hogy kialakítsak egy sajátos problémamegoldó módszert, amelyik lehetővé teszi a tudatalattiban mélyen eltemetett emlékek felszínre hozását, és amellyel minden kérdésre megkapható a válasz. Közel három évtizede használom eredményesen a módszert azoknál, akik felkeresnek valamilyen problémával, vagy elakadt az életük.